– ami igazán Artus
Általában közel egy évig dolgozunk egy előadáson, míg bemutatjuk.
A Kérész Művek azonban egy olyan előadás, mely egyetlen egy nap alatt jön létre. A társulat művészei egy adott témára, egyetlen intenzív nap alatt hoznak létre egy új, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen performansz-eseményt. Így minden Kérész Művek egyszerre premier és darabtemetés, előadás először és utoljára. Ami aznap este történik, az abban a formájában soha többet nem látható.
Minden Kérész Művek est szokatlan, izgalmas és kiszámíthatatlan esemény a művészek és a nézők számára egyaránt. Nincs színpad, nincs nézőtér. A nézők és művészek, mint egy kávéházban, asztaloknál ülve kötetlenül beszélgethetnek, miközben folyamatosan vizuális, zenei és színházi akciók történnek körülöttük.
A Kérész Művek meghatározhatatlan műfajára talán a „kortárs varieté” vagy „performansz-kocsma” lehetne a legjobb kifejezés.
Minden Kérész Művek egy egész estés, önálló és teljesértékű alkotás, mely ugyanakkor túlmutat önmagán azáltal, hogy tematikusan kapcsolódik a következő, hosszasabb előkészületet igénylő, nagyobb formátumú Artus előadáshoz. Ily módon a Kérész Művek egy-egy estjét létrehozó művészek kreativitása és a felvetett témára válaszul érkező friss és merész megoldásaik inspirálják, előkészítik és folyamatosan építik a következő Artus bemutatót.
Így született többek közt az Ulysses nappalija, az 1+1=1, a SUTRA, a Cseppkánon, a Raj és a Szél kapuja előadás.
Az Artus Kérész Művek performansz-kocsma sorozata 2010-ben indult útjára, 2018 végéig több mint 50 egész estés Kérész Művet mutattunk be.
Gyakran hívunk meg vendégművészeket egy-egy Kérész Művek est megalkotásához. A színház és tánc műfaján kívül képzőművészek, zenészek, intermédia művészek, filmesek és programozók, olykor hazai vagy külföldi társulatok is kapcsolódnak a kreatív munkához.
Eddigi előadó és alkotótársaink a Kérész Művek sorozatban:
Andrási Edina, Bakó Tamás, Baló Dániel, Baranyai Imre, Bartek Zsolt, Bodóczki Antal, Boross Martin, Debreczeni Márton, Dombi Kati, Csató József, Fekete Dávid, Ferencz Kriszta, Fischer Balázs, Fodor Réka, Felszeghi Márton, Fuladvand Zahra, Goda Gábor, Gold Bea, Hajdu Gáspár, Halas Dóra, Hantos Násfa, Heppes Miklós, Hrotkó Heléna, Ilka Rita, Izsák Szilvia, Julia Jakubowska, Jónás Vera, Kemény Rozália, Kertész Endre, Kiss Eszter, Kiss Krisztián, Király Gábor, Knyihár Bence, Kocsis Gábor, Körmendy Pál, Lipka Péter, László Lilla, Lukács László, Makkai Dániel, Markovics Zita, Mayer Lili, Mayer Zita, Mándy Ildikó, Méhes Csaba, Mikó Dávid, Mohácsi András, Mózes Zoltán, Murányi Nórbert, Nagy Ágoston, Nagy Csilla, Nagy Eszter, Nagy Fruzsina, Nagy Géza, Nádor Tibor, Panda, Papp Gábor, Pelva Gábor, Philipp György, Porteleki Áron, Réti Anna, Rabóczky Judit, Sinkovics Ede, Sebestény Ferenc, Simon Evelin, Szabó Bálint, Szalay Henriett, Szűcs Dóra Ida, Téri Gáspár, Tucker András, Turcsány Villő, Varga Virág, Veres Flóra, Virág Melinda
Együttműködő vendégtársulatok a Kérész Művek sorozatban:
a thai Moradokmai Színházi Társulás (2012),
a koreai Noreum Machi zenekar (2013),
a koreai Art3 színházi társulat (2013),
a lengyel Teatr Jednego Wiersza (2014),
a török Ankara és Trabzon Nemzeti Színház tagjai (2015)
a Közép Európa Táncszínház (2016)
a cseh Masakr Elsinor színház (2016)
a Soharóza énekkórus (2015, 2016)
a Kompánia Színházi Társulat (2011-2018)
Az alkotófolyamat lényegesebb elemei:
– Minden résztvevő alkotó.
– A rendező által meghatározott központi témára, gondolatra vagy idézetre minden alkotó/előadó saját akció-koncepcióval készül fel, melyet az adott nap reggelén vázol fel a társulat előtt.
– Mindenki két akció-koncepcióval készül, de a rendező döntése alapján abból csak az egyik kerül be az előadásba.
– Az akciók a nap folyamán kerülnek kidolgozásra, megépítésre, megírásra, összegyakorlásra, lefilmezésre …stb. Ezzel párhuzamosan a zenészek is megkomponálják az egyes képek és az egész este zenéjét. Az akciók minden részlete alaposan átgondolt és pontosan kidolgozott.
– Napközben a rendező átgondolja, megtervezi a térhasználatot és az este dramaturgiájának vázát és egységes rendszerbe komponálja a külön-külön készülő akció elemeket, melyeken változtatnak, ha az segíti kapcsolódásaikat.
– Az így átgondolt tervet az előadás előtt közösen átbeszélik, ha kell módosítják, finomítják.
– Nincs próba, az előadás egyetlen egyszer, élesben történik meg.
– Még előadás közben is történhet változtatás, melyet a közönség jelenléte, a pillanatnyi hangulata és az éppen születő mű saját, belső törvénye határoz meg.
A spontenaitás és a pontos kidolgozottság paradox módon, egyszerre érvényesül.
Irányelvek az alkotófolyamathoz:
– a csapatmunka és egyéni munka egyensúlya
– együttműködés
– tiszta, egyenes kommunikáció
– türelem és intenzitás
– rugalmasság, készenlét és nyitottság a változásokra, változtatásokra
– egyszerűség, tömörség, vizualitás, zeneiség, tiszta gesztusok
– műfaji határtalanság
– nem színházi jelenetek, nem koreográfiák, hanem „jelenség” sűrűségű akciók
– szabad térhasználat a stúdió egész területén, akár az épületen kívül
– figyelem és éberség egész nap